visszatérítendő forrás

"Remek politikai alkut kötöttem Lázár Jánossal"

Elégedett vagyok azzal a politikai megállapodással, amit a sok éve húzódó aszfaltügyi vitában Lázár Jánossal kötöttem a minapi magyarországi utamon - mondta el a Portfolio-nak adott exkluzív interjúban Corina Cretu. A 450 milliárd eurónyi EU-támogatásért felelős uniós biztos a 2014-2020-as ciklus gördülékeny magyarországi elindításával is elégedett, de arra figyelmeztetett: legyünk résen az egyes évekre meghatározott programcélok betartásánál. Diplomatikusan megkerülte az érdemi választ arra a kérdésünkre, hogy mit gondol az új állami projektértékelési rendszer felállításáról, de kendőzetlenül kijelentette: a kkv-knak juttatott ingyenpénz helyett a hitelalapú uniós források az igazán hatékonyak. Ezzel együtt azt kérte a magyar kormánytól, hogy fontolja meg egy ilyen uniós kkv-programban való részvételt. Corina Cretu egyébként nagyon várja a kormány elképzeléseit arra a négy nagy kihívásra is, ami a 2020 utáni uniós támogatási politikánál azonosítható.

Megszületett a döntés: májusban indul az MFB Pontok hálózata

A Magyar Fejlesztési Bank Zrt. (MFB) által a Széchenyi2020 európai uniós fejlesztési programban elérhető, visszatérítendő támogatások új értékesítési hálózatának kialakítására kiírt közbeszerzési eljárás lezárult. A Takarékbank Zrt., a B3 TAKARÉK Szövetkezet, a Budapest Bank Zrt. és az FHB Zrt. konzorciuma nyerte el a pályázaton az MFB Pontok hálózatában való részvétel jogát. Az első huszonhat MFB Pont a fővárosban és a megyei jogú városokban május második felétől várja a vállalkozásokat. A Pontok bővítésére ad lehetőséget május 20-ig kiírandó második közbeszerzés, mely során a 442 MFB Pontot további, akár több száz Pont megnyitása követi majd idén év végéig - derül ki az MFB közleményéből.

Bővíti az MFB Pontok hálózatát a kormány

Támogatja a kormány, hogy az eddigi, országosan legalább, 400 hely után további hitelintézeti fiókokban is nyíljon MFB Pont azért, hogy a visszatérítendő uniós források minél hamarabb eljuthassanak a végső kedvezményezettekhez - ez derül ki a mai Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározatból. Az új jogszabály nem említ számot arra, hogy mennyi új MFB Pont nyíljon, de azt rögzíti, hogy május 20-ig ki kell írni az újabb közbeszerzési eljárást a hitelintézetek körében.

Júliustól jön a családi házak energetikai felújítási pályázata

Július elejétől várható a családi házak energiafelújítási pályázatainak térségenkénti kiírása, és vissza nem térítendő támogatás aránya összetettségtől függően le- és felfelé is eltér majd az átlagos 50 százaléktól - írja a Népszabadság. A lap úgy tudja, hogy a részleteket az április 6-i a Construmán jelenti be a nemzeti fejlesztési tárca. A cikk alapján nagyon úgy tűnik, hogy az egész program mindössze néhány milliárdos lesz, így biztosan pillanatok alatt kimerül majd a térségenkénti keret.

Kikerülnek a visszatérítendő EU-források az MFB mérlegéből

A mérlegen kívüli tételek között kell nyilvántartania az MFB-nek az alapok alapja funkciója keretében finanszírozott visszatérítendő uniós forrásokat - ez a lényege annak a kormányrendeletnek, amely a legfrissebb Magyar Közlönyben jelent meg, és amelynek kiadása előtt a kormány kikérte a Magyar Nemzeti Bank véleményét is.

MFB: rövidesen jönnek a visszatérítendő források egy jobb rendszerben

Az a célunk, hogy a lehető leghamarabb és a legszélesebb körben elindítsuk a 2014-2020-as visszatérítendő uniós forrásokat egy jobb elosztási rendszerben és ez várhatóan az idei második negyedévtől meg is történik - hangsúlyozta a Portfolio mai Uniós Források 2016 című konferenciája keretében tartott előadásában Kovács Zsolt. Az alapok alapja funkciót betöltő Magyar Fejlesztési Bank vezérigazgató-helyettese jelezte, hogy a forráselosztási hálózat felállítását szolgáló MFB Pontokra vonatkozó közbeszerzési pályázatnál rövidesen eredményt hirdetnek és egyúttal jelezte: ha azt látják, hogy az új rendszer sem fedi le tökéletesen az országot, akkor nyitottak a változtatásra.

Még 102 milliárdnyi EU-pénz hiányzik a kasszánkból

2015 végéig még csak a 42 százalékát fizették vissza annak a hitelalapú visszatérítendő uniós támogatásnak, amelyet a régi uniós ciklusban legfeljebb tíz évre helyeztek ki a pénzügyi közvetítők - derül ki a Portfolio közérdekű adatigénylése alapján készített elemzésből. A Magyar Fejlesztési Bank Zrt.-től kapott adatok alapján tehát 102 milliárd forintnyi forrást vár még vissza a négy pénzügyi közvetítői csoport, amelyek közül messze a legjobb visszafizetési aránnyal a bankok ügyfélköre jellemezhető. A bankok aktivitása azonban meglepően kicsi volt a szerződött összeg tekintetében: a vállalkozásfejlesztési alapítványok kétszer, a pénzügyi vállalkozások közel hatszor akkora hitel volument tudhatnak magukénak. Éppen emiatt a még hiányzó 102 milliárdnyi forrás döntő része is a pénzügyi vállalkozások könyveihez kapcsolódik, amely pénzek maradéktalan visszafizetése azért is fontos az országnak, hiszen újra kihelyezhető forrásokról van szó.

Lázár kimondta az őszintét a lakossági energiahatékonysági ügyben

Az Európai Unió támogatási rendszere alapján csak a panelben élők kaphatnának vissza nem térítendő uniós támogatást, miközben a Fidesz a kertes családi házban élők felújítási terveit is támogatná és éppen ezért indult el a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) módosítási folyamata - mondta el a mai Kormányinfón Lázár János. A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint voltak, akik próbálták félrevezetni a nyilvánosságot, illetve csak a Kádár-kockás ingatlanoknak adnának pénzt, de a kormány máshogy gondolja és ezért szavai szerint most ki kellett mondani az igazságot.

Lázár: az EU-pénzekkel akarunk nagy lendületet 2018-2019-re

Az uniós pénzek elosztását szolgáltatásnak tekinti a kormány és nem az a lényeg a mostani uniós költségvetési ciklusban, hogy az állam kihelyezze az uniós forrásokat, hanem az, hogy jól helyezze ki azokat - többek között ezeket hangsúlyozta Lázár János egy hétfői szakmai egyeztetés előtt. A Miniszterelnökséget vezető miniszter kijelentése szerint a kormány az a célja, hogy 2018-2019-re nagy lendületet adjon az európai uniós forrásokkal a magyar gazdaságnak. Ahhoz, hogy ezt el lehessen érni, megfelelő pályázati kiírások kellenek és éppen ezért tartanak szakmai egyeztetéseket, mert a cél az, hogy a 7 évre járó keretet 2019 elejéig ki tudja fizetni a kormány.

Tényleg kaphat a lakosság ingyen EU-pénzt energiahatékonyságra

A magyar lakosság tényleg kaphat vissza nem térítendő uniós támogatást az ingatlanok energetikai felújítására, de ez nem tényleges pénzbeli juttatásban nyilvánul meg, hanem a megkapott hitelhez kapcsolódó kamattámogatás formájában - ez körvonalazódik abból, amit a friss brüsszeli fejlemény alapján Csepreghy Nándor az ATV műsorában mondott.

Brutálisan túligényelték a népszerű EU-s pályázatot

Az 50 milliárd forintos keretösszegű, GINOP 2.1.1-15 kódszámú vállalati K+F+I pályázatra összesen mintegy 370 milliárd forintnyi támogatási igény érkezett 1103 darab pályázat formájában - tudta meg a Portfolio. A 370 milliárdos szám sokkal nagyobb, mint a piacon, illetve az intézményrendszerben keringő tippek legtöbbje, amelyek jellemzően 200-250 milliárdos volument vázoltak. A 7,5 szeres "túljegyzés" alapján fel van adva a lecke a felhívás bírálóinak, miközben a támogatásra várók még jó ideig bizonytalanságban maradhatnak, hogy vajon nyernek-e, illetve ha igen, mennyit és milyen formában.

Heteken belül jön az MFB-s közbeszerzés eredménye

Heteken belül eldőlhet az MFB Pontok sorsa, azazhogy mely pénzintézetek segíthetnek a vissza nem térítendő 2014-2020-as uniós források kiosztásában - hívja fel a figyelmet a Világgazdaság a tavaly télen kiírt közbeszerzés következő lényeges állomására.

Kockázatos, de nem lehetetlen - Óriási finanszírozási kihívás előtt Magyarország

A 2016-os év nagy kihívása az, hogy meg lehet-e ismételni a tavalyi rendkívül magas uniós forráskifizetést, miközben a jegybank Növekedési Hitelprogramja már a kivezetési fázisba lép - mutatott rá a Portfolio-nak adott évértékelő interjújában Krisán László. A KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója szerint kulcsfontosságú a nagyfokú kifizetés-lassulás elkerülésében az, hogy az uniós pályázatokat, illetve azok menetrendjét minél gyorsabban hirdessék meg, illetve utóbbihoz ragaszkodjon is az intézményrendszer. Sok múlik meglátása szerint a sikerben azon, hogy a pályázati bürokráciát mennyire lehet visszanyesni, illetve azon, hogy a bő 700 milliárdnyi visszatérítendő EU-pénzek elosztási hálózata mikorra tud felállni. Krisán ezen források kiközvetítésében felajánlotta az intézmény széleskörű tapasztalatait, és felvetette azt is, hogy a nagy keretösszeg miatt érdemes lenne megfontolni a pénz egy részének átcsoportosítását és azt már most kezdeményezni Brüsszelben. A vezérigazgató számos további fejlesztéspolitikai javaslatot is megfogalmazott, illetve úgy látja, hogy kidobott EU-pénzt jelent a Szabad Vállalkozási Zónákbeli fejlesztések támogatása.

730 milliárd forint sorsa a tét - Kulcs a megfelelő intézményrendszer

A 2014-2020-as EU-s költségvetési periódusban kiemelt figyelmet kap Magyarországon a gazdaságfejlesztés, a források mintegy 60%-a irányul ilyen célra. A vállalkozások növekedését, versenyképességük javulását leginkább támogató felhasználáshoz elengedhetetlen, hogy mind a hazai közvetítő intézményrendszer, mind a vállalkozói szféra felkészüljön a források hatékony közvetítésére és lehívására. Az egyre nagyobb részarányt képviselő visszatérítendő támogatások, más néven pénzügyi eszközök vállalkozásokhoz való eredményes eljuttatásában a korábbi tapasztalatok alapján fontos tényező a széleskörű hozzáférést biztosító közvetítői struktúra, valamint a hitelintézetek érdekeltté tétele, amelyek így akár összetett szolgáltatásokkal is eredményesebbé tehetik a források felhasználását.

Gyors helyzetértékelés Lázár pályázati bejelentése után

A magyar lakosság számára csak visszatérítendő, azaz hitel alapú uniós forrást tud biztosítani a 2014-2020-as ciklusban a kormány, mert az értelmezése szerint csak ezt teszik lehetővé az EU-s jogszabályok - többek között ezt hangsúlyozta a mai Kormányinfó sajtótájékoztatón Lázár János. A Miniszterelnökség vezetője ezzel lényegében megismételte a tárcától kapott, tegnap este a Portfolio-n megjelent közlemény tartalmát, igaz ezzel továbbra is megmaradt a bizonytalanság a lakosság által várt pályázatok körében.

Krisán: finanszírozási vákuum alakulhat ki Magyarországon (2.)

A régi uniós ciklus pénzeinek kifutása, a jegybank Növekedési Hitelprogramjának kivezetése, és a visszatérítendő uniós források kihelyezésének időigényei miatt félő, hogy 2016 első felében vákuum lesz a vállalkozásfinanszírozásban Magyarországon - hívta fel a figyelmet a Budapest Economic Forum keretében tartott előadásában Krisán László.

Itt a válasz: hiába fenyegetik szankciókkal Magyarországot!

Nincs jogi alapja annak, hogy csökkenjen azon tagország felé az uniós támogatások mértéke, amely visszautasítja a kötelező menekült-áthelyezési mechanizmusban való részvételt - ezt a világos választ küldte csütörtök este a Portfolio kérdésére egy megbízható brüsszeli EU-forrás annak kapcsán, hogy még a legnagyobb EU-tagállamok is pénzügyi szankciókkal fenyegették meg az utóbbi hetekben Magyarországot. Ilyen értelemben tehát nem kell aggódnunk a 2014-2020-as források miatt, de amint egy hétfői brüsszeli anyagunkban már rámutattunk: mindezek mellett is van egy jogi út, amely elvezethet az EU szavazati jog felfüggesztésén keresztül a támogatások felfüggesztéséhez is. Ez ugyanakkor inkább távoli és elméleti út, miközben az rövid távon húsba vágó a magyar államháztartásnak, hogy mikor érkeznek meg a "befagyasztott" uniós támogatások Brüsszelből. A vitás ügyekre is rálátó, névtelenséget kérő forrás érzékeltette: a feloldáshoz a magyar hatóságok térfelén pattog a labda, így feltételezésünk szerint Lázár János jövő heti brüsszeli útja ebből a szempontból is "kapóra jön". Arra a kérdésünkre, hogy fenyegeti-e Magyarországot a 2007-2013-as ciklus kapcsán részleges támogatásvesztés, kitérő választ adott a forrás.

750 milliárd a tét: nem egymással, hanem az idővel küzdünk

"Az előrehozott pályázati meghirdetés, mint magasabb sebességi fokozatba kapcsolás, mindenképpen támogatható, és ezt egyféleképpen lehet a legoptimálisabban elérni, ha a lehető legszélesebbre tárjuk a pénz kihelyezési körét, azaz a vállalkozó mindenhol férjen ahhoz hozzá" - hangsúlyozta a Portfolio-nak adott interjúban Krisán László. A KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója ezt az új ciklus 750 milliárd forintnyi visszatérítendő EU-forrásának változó elosztási rendszere kapcsán mondta. Krisán leszögezte: "a vállalkozóknak és nekünk is teljesen mindegy lenne a pénzelosztás módja, a sebessége viszont egyáltalán nem", hiszen a kiosztandó pénz hatalmas a hátralévő 5 évnyi időhöz képest. Meglátása szerint ha kiszorulnának a bankok és a már bizonyított pénzügyi közvetítők a pénz elosztásából, azzal "a gyereket is kiöntenénk fürdővízzel együtt". Érvelése szerint a pénzkihelyezés gyorsasága és a meglévő tudás hasznosítása a két legfontosabb dolog, így azzal a hasonlattal élt: "Trabantot szinte mindenki tudott szerelni, de egy hibrid motorhoz nem biztos, hogy elég lesz a kalapács."

Hogyan dönt az MNB? - Az EU-pénzek miatt sem mindegy

Bár nehezen érthető, hogy pontosan miért szenved a magyarországi vállalati hitelpiac, de az biztos, hogy a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Hitelprogramját (NHP) fokozatosan ki kell vezetni és vissza kell térni a piaci alapú finanszírozásra - nagyjából ez a kép rajzolódik ki az MNB felől az elmúlt egy hétben hallott üzenetekből. Az NHP volumenének visszafogása, illetve a program kivezetésének a menetrendje egyelőre még nem pontosan látható, idén ősszel születhet döntés róla, az elhúzódó bizonytalanság pedig senkinek sem lenne jó, többek között a most felpörgő EU-pályázatokhoz kapcsolódó NHP-s finanszírozás volumenének sem. Eddig egyébként az NHP második szakaszának mintegy tíz százaléka kapcsolódott az EU-támogatások finanszírozásához, az NHP kivezetése pedig bizonyára könnyebb lesz, ha már a visszatérítendő (hitel alapú) EU-s források is felpörögnek. Erre viszont még várni kell, hiszen csak a napokban jelent meg a kormányhatározat, ami az NHP-nál is vonzóbb, kvázi nulla százalékos visszatérítendő EU-s források MFB-n keresztüli elosztási hálózatát rögzíti. Mivel tehát a visszatérítendő EU-forrásokra még várni kell, ezért az MNB sem siethet az NHP gyors kivezetésével, illetve leállításával. NHP nélkül ugyanis rövid távon félő, hogy a vállalati hitelpiac még rosszabb helyzetbe sodródna.

Itt a bejelentés! Tényleg elindul az MFB hálózatának felállítása (2.)

Megjelent kedd este a legfrissebb Magyar Közlönyben az a kormányhatározat, amely a Portfolio múlt heti értesülésével összhangban rögzíti, hogy az MFB Zrt. egy legalább 400 településből álló értékesítési hálózatot építsen fel, és amelyhez a kormány eldöntötte, hogy brüsszeli iránymutatás hiányában is elindítja a közbeszerzés kiírását. A cél az, hogy az MFB Zrt. ezen hálózaton keresztül juttassa el a hitelkonstrukcióit, illetve a visszatérítendő EU-s forrásokat a kedvezményezetteknek. A Miniszterelnökség közleménye szerint "a jövőben 3 budapesti és 397 vidéki helyszínen igényelhetik a vállalkozások a Magyar Fejlesztési Bank által közvetített visszatérítendő EU-s forrásokat és a bank saját hiteltermékeit."

Címlapról ajánljuk
Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Elszálltak a bérek, elfogyott a munkaerő, egyetlen út előtt áll Magyarország
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility